1457. �prilis 8-�n sz�letett, mikor elk�sz�lt az a kast�lyer�d, amelyet Ota Dokan, a Muromacsi-korszak je�ent�s hadvez�re, v�delmi c�lokkal �p�tetett; s ezt a helyet Edonak ("foly�torkolat") nevezte el. Dokan uralma alatt Edo gyorsan fej�d�tt, s Kauto tartom�ny kulcsfontoss�g�, vir�gz� v�ros�v� v�lt. Dokan hal�la ut�n rohamos hanyatl�s k�vetkezett 1590-ig, amikor az els� Tokugava hadvez�r, Iejaszu sz�khely��l v�lasztotta.
Erre az �vre esik a jap�n nemzeti egys�g megteremt�se is.
1603-ban Iejaszu lett a sogun, korm�nya sz�khelye pedig Edo. A f�v�ros azonban a cs�sz�r sz�khelye, Kioto maradt.
Az 1603-1867. k�z�tti id�szakot, az elszigetel�d�si politika sz�zadait, a jap�n t�rt�nelemben Edo-korszaknak nevezik. 1853-1854-ben Perry amerikai tengernagy flott�ja kik�nyszer�tette a jap�n kik�t�k megnyit�s�st.
1868-ban Mucuhit� Meidzsi cs�sz�r v�get vetett a sogunok uralm�nyak, s sz�khely�t Edoba helyezte �t.
Edo ekkor kapta �j nev�t, m�gpedig �gy, hogy megtartsa Kioto nev�nek valamennyi sz�tagj�t.
A n�v jelent�se: "keleti f�v�ros".

1898. okt�ber 1-�n l�pett �letbe a f�v�rosi k�zigazgat�s. A v�ros lak�i ekkor nyert�k el a polg�rmester-v�laszt�s jog�t, amelynek eml�k�re okt�ber 1-�t m�g ma is, mint a "tokioi polg�rok napj�t" �nneplik.

A II. vil�gh�bor� puszt�t�s�t k�vet�en az igen gyors �tem� gazdas�gi fejl�d�s alapj�n a jap�n f�v�ros ism�t a vil�g egyik leggyorsabban n�vekv� v�ros�v� v�lt.

Forr�s: A vil�g f�v�rosai